Aktualitások

Nagyjából 50 milliárd euró lehet a magyar rész az új pénzügyi csomagból

2020. July 23. 08:42

Egy, kifejezetten a magyarokra szabott biztonsági hálónak köszönhetően hazánk 2021 és 2027 közötti felzárkóztatási (kohéziós politikai) támogatásai 24% helyett csak 15%-kal csökkennek a jelenlegi időszakhoz képest a kedd hajnalban véget ért uniós csúcstalálkozón hozott döntés értelmében. Az EU27-ek vezetői minden idők második leghosszabb EU-csúcsán nem változtattak az újjáépítési alap és a hétéves pénzügyi keret javasolt összegén, négy-öt nettó befizető kedvében járva ugyanakkor 110 milliárd euróval megnyirbálták a csomag vissza nem térítendő támogatásokra szánt keretét. A jogállami fék minősített többségi döntéssel végül az alku része maradt, de a szöveg rendkívül homályos megfogalmazása miatt máris szögesen ellentétes értelmezések láttak napvilágot.

Úgy tűnik, hogy a négy napon és négy éjszakán át tartó költségvetési tárgyalások végjátékában a magyar miniszterelnöknek a felajánlottnál 2,1 milliárd euróval több kohéziós politikai forrást sikerült bebiztosítania, és bár a jogállami fék, vagy feltételrendszer bevezetését nem sikerült megakadályoznia (kormányzati források szerint igen), az elfogadott szöveg hagy némi bizonytalanságot annak tényleges alkalmazhatóságával kapcsolatban.

Az  EU-tagállamok vezetői keddre virradóra több napon át tartó, időnként személyeskedésbe torkolló alkudozás után egyhangú döntést hoztak egy két részből álló pénzügyi csomagról, ami a következő hét évben 2018-as árakon számolva 1824 milliárd eurót (folyó áron az összeg meghaladja a 2 billió eurót) biztosít az uniós büdzséből a tagállamoknak, a régióknak, a vállalkozásoknak és a lakosságnak szerte az Európai Unióban, és annak határain túl.

Bár az újjáépítési (helyreállítási) eszköz és a többéves keretköltségvetés (MFF) fő összege megegyezik a Charles Michel európai tanácsi elnök által a csúcs előtt javasolttal (750 milliárd euró és 1074 milliárd euró), a pénteken délelőttől kedd hajnalig tartó kötélhúzás javarésze mégis a finanszírozás mértékéről szólt. Akárcsak februárban, a vezetők utolsó személyes találkozóján, a koronaválság utáni első „fizikai” csúcson is négy-öt nettó befizető országnak az a törekvése dominálta a vitát, hogy lehetőség szerint minél kevesebb pénzbe kerüljön nekik a példátlan összegű gazdasági helyreállítási csomaggal kiegészített hétéves keretköltségvetés, amelynek fő haszonélvezői a járvány és a válság által leginkább sújtott déli tagállamok lesznek.

Az Ausztriából, Hollandiából, Dániából és Svédországból álló „fukar” négyes – amelyhez menetközben ötödikként csatlakozott Finnország is – a hajthatatlan holland miniszterelnök, Mark Rutte vezetésével mindent elkövetett annak érdekében, hogy a pénzügyi csomag méretét csökkentsék, azon belül a vissza nem térítendő támogatások arányát erőteljesen visszanyessék és közben növekvő befizetéseik ellensúlyozására a nekik járó költségvetési visszatérítéseiket is megőrizzék, sőt még tovább növeljék. Ez a többség által destruktívnak tekintett hozzáállás végül kifizetődőnek bizonyult, mivel, ha a teljes keret nem is csökkent, a vissza nem térítendő támogatások összege az Európai Bizottság által javasolt 500 milliárd euróról 390 milliárd euróra csökkent, miközben a kölcsönök mértéke az eredeti 250 milliárdról 360 milliárd euróra emelkedett az újjáépítési eszközön belül.

A 750 milliárdot – elvileg – az Európai Bizottság veheti majd fel a tőkepiacokon, amelyeket vissza nem térítendő támogatás (az uniós büdzsén keresztül), vagy kölcsönök formájában bocsáthat a tagállamok rendelkezésére. Mivel a tranzakció az Unió praxisában először az EU27-ek közös adósságkibocsátásán alapul, nekik is kell majd letörleszteniük a hitelt 30 éves futamidő mellett. A Fukarok akciójának az lett az eredménye, hogy a helyreállítási csomagból zömében éppen azokból a tételekből vágtak le, amelyek a Rutte, Kurz és a többiek által fennen hirdetett „modern büdzsét” jelképezik: a HorizonEurope kutatási és innovációs programból (10 milliárd mínusz), az InvestEU stratégiai beruházási programból, a vidékfejlesztésből (felére csökkent), a méltányos klímaátállási alapból (30 milliárd euróról 10 milliárd euróra vitték le az összegét), vagy azokból az egészségügyi alapokból, amelyek létrehozását a Covid indokolta. De, teljesen áldozatul esett a „garasoskodásnak” az a 26 milliárd eurósra tervezett alap is, amelyből nehéz anyagi helyzetbe jutott, de ígéretes cégek feltőkésítését támogatták volna Európa-szerte.

Ezt a fajta fűnyíróelvet a vágásnál az a szándék motiválta, hogy a fukarok által követelt megtakarítások ne közvetlenül a tagállamoknak fájjanak. És ez is történt: a fő kedvezményezett olaszok a kurtítás ellenére nagyjából ugyanúgy 81 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a csomagból, mint az eredeti javaslat szerint, miközben az általuk lehívható kölcsönök összege 91 milliárd euróról 127 milliárd euróra emelkedett. Ez megmagyarázza, hogy miért volt végül Giuseppe Conte olasz és Miguel Sánchez, spanyol kormányfő számára is elfogadható az EiT elnöke által hétfő éjszaka javasolt kompromisszum.

Mark Rutte és kollégái eközben azt is kiharcolták, hogy nem adják „ingyen” a pénzt majd a délieknek, amiről egy rendkívül túlbonyolított döntéshozatali mechanizmus gondoskodik majd, ami effektíve lehetőséget ad akár egyetlen tagállamnak is a kifizetések blokkolására.

A hollandok és közeli partnereik számára ezzel még nem ért véget a diadalmenet. Az eredetileg a brit rebate ellensúlyozására bevezetett költségvetési visszatérítéseik nemhogy megszűnnének, hanem a hét év alatt még 7 milliárd euróval növekedni is fognak. Arányosan Ausztriának a legnagyobb mértékben, közel kétszeresére nő majd a visszatérítése a költségvetésből. A plusz kiadás finanszírozásából GNI-arányosan valamennyi tagállamnak, így Magyarországnak is ki kell majd vennie a részét.

Az már Rutte számára csak hab a tortán, hogy a kikötői vámok beszedéséből származó bevételek jelenlegi 20 százaléka helyett a 25 százalékát megtarthatják majd a hollandok (a bizottság eredetileg 10 százalékra mérsékelte volna a megtartható részt).

A tárgyalások végjátékában a csomag összege és összetétele mellett a jogállami feltételrendszer volt a másik potenciális blokkoló tényező, annál is inkább, mert Orbán Viktor, az elutasító magyar pozícióra ráerősítő országgyűlési határozattal a zsebében érkezett a csúcsra. Bár az alkudozásokat hosszú időn át a Fukar 4-ek ellenállásának a leszerelése határozta meg, szombat estétől egészen a tárgyalások befejező szakaszáig majdnem folyamatosan napirenden volt a jogállami fék kérdése. Ennek jeleként a magyar küldöttség egy olyan szövegmódosítót terjesztett elő, amely lényegében kiherélte és a kérdés EiT elé való utalásával (egyhangúság) alkalmazhatatlanná tette volna az esetleges szankciókat rendszerszintű hiányosságok fellépése esetén. A tárgyalóasztal körül pedig a lengyel és a szlovén miniszterelnök gondoskodott arról, hogy magyar kollégájuk ne szigetelődjön el.

Ehhez képest a Charles Michel által hétfő délután előterjesztett, utolsó előtti szövegtervezet érintetlenül hagyta a mechanizmust, amelyen magyar és lengyel szempontból már így is könnyített az, hogy egy esetleges bizottsági szankciós javaslat elutasításához blokkoló többség helyett blokkoló kisebbség is elegendő lenne.

Ilyen előzmények után hétfő délután tíz ország vezetője megállapodott egy kompromisszumos szövegtervezetről, amelyről kétértelműsége miatt valószínűleg még sokat fognak beszélni, de arra jó lehet, hogy minden érdekelt fél sikerként adhassa el a közvéleményének. A különös „szerkesztőbizottság” tagjai: a német, a francia, a holland, a svéd, a dán, a finn, a lett, a luxemburgi, a magyar és a lengyel kormányfő voltak.

Az általuk papírra vetett szöveg végül szó szerint bekerült a csúcs következtetéseibe és ilyenformán része lett az MFF-ről kötött alkunak. Bár a szöveg sokkal kevésbé egyértelműen fogalmaz és csak egy ízben említi a jogállami elvek tiszteletben tartásának fontosságát, mind a közös büdzsé, mind az újjáépítési alap (Új Generáció EU) védelmére új, politikai feltételekhez köti a kifizetéseket, és felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kihágás („sértések”) esetén „intézkedéseket javasoljon”, amelyekről a Tanács minősített többséggel dönt majd. Ez alapján tehát kijelenthető lenne, hogy a jogállami fékkel 2021-től az eszköztár része lesz, egy, az uniós büdzséhez kapcsolt új politikai feltételrendszer.

Ez azonban nem a szöveg egyetlen olvasata. Magyar és lengyel részről, de a jogállami fék hívei közül is sokan úgy vélik, hogy az egész jogállami kondicionalitás kukába került, és ehelyett egy olyan mechanizmusnak adtak szabad utat, ami az uniós költségvetés rovására elkövetett csalásokkal és szabálytalanságokkal szemben nyújt védelmet.

A szöveg azt is szűkszavúan leszögezi, hogy az Európai Tanács rövid időn belül visszatér a kérdésre. Ez egyesek szerint leginkább úgy értelmezhető, hogy a vezetők maguk kívánják megállapítani, konkrétan milyen körülményeknek kell majd fennforogniuk ahhoz, hogy a kifizetések felfüggesztése vagy csökkentése bekövetkezhessen. Megfigyelők szerint ez azt sugallja, hogy az EiT-től kapott instrukciók alapján fogadhatná el aztán a Tanács régóta húzódó közös álláspontját a jogállami fék bevezetésére előterjesztett rendelettervezetről, amit az Európai Parlamenttel a rendes jogalkotás keretében kellene kitárgyalni.

Mások szerint viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy az EiT egy új javaslatot vár a Bizottságtól, miután a régi nem érvényes már.

A korábbi verzióhoz képest jelentősen átalakult szöveg utolsó bekezdése pedig arra kéri fel a Bizottságot, hogy további intézkedéseket terjesszen elő az újjáépítési pénzek és a költségvetési források megvédésére a csalásokkal és a szabálytalanságokkal szemben. Ilyen intézkedés lenne az uniós alapok végső kedvezményezettjeiről szóló információk összegyűjtése és összehasonlíthatósága ellenőrzés és audit céljából, amit a szöveg szerint be kellene illeszteni a releváns alapjogszabályokba is.

Számos ország kapott kisebb-nagyobb „ajándékokat” a kohéziós politikai büdzséből az alkudozások végén. A csehek például több mint másfél milliárd eurót, a lengyelek pedig 600 millió eurót, mindkettő nyilván a méltányos átállási alap (JTF) megcsonkítása miatt elszenvedett „veszteségeik” kompenzálására. A kedvezményezettek között voltak még a németek, a belgák, a szlovének, a portugálok, a finnek, a ciprusiak, a máltaiak és az észtek is. Kiszámoltuk: a pótlások összege 4 milliárd 250 millió euró.

Hiába keresné ugyanakkor bárki is Magyarországot a „cukorkás” listán, azt a tagállamot, amelynek előzetesen a legtöbb problémája volt a felzárkóztatási források elosztásával. Emlékezetes, hogy a Bizottság több mint két évvel ezelőtti, de lényegében a csúcs hajrájáig érvényes eredeti javaslata értelmében hazánk kohéziós politikai támogatási kerete 2018-as árakon a 2014 és 2020 közötti 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárd euróra csökkent. Mindez elsősorban annak a következménye, hogy a lehívható támogatások felső határa (capping) körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb lenne 2021 után, mint jelenleg, számszerűen a GDP 1,50 százaléka. Ez a szám egy korábbi, februári módosítás következtében már akkor feljebb kúszott 600 millió euróval.

Orbán Viktor problémáját úgy oldották meg a csúcson, hogy beiktattak egy tulajdonképpen csak hazánkra érvényes "biztonsági hálót "a már meglévő (-24 százalékos) mellé. Ez kimondja, hogy ha egy tagállamban a lakosság legalább egyharmada olyan NUTS2 statisztikai régióban él, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 50 százalékát, akkor a minimális teljes forrásallokációja nem lehet kevesebb a 2014 és 2020 közötti időszakban kapott pénz 85 százalékánál.

Úgy tudjuk, hogy ennek a záradéknak a hozadéka 2,1 milliárd euró, ami azt jelenti, hogy 2021 és 2027 között elérheti a 20 milliárd eurót a magyar kohéziós politikai pénzes boríték nagysága.

Vélhetően erre a magyar biztonsági hálóra hivatkozhatott a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy a tárgyalások célegyenesében több pénzt tudott kicsikarni az EU-tól. Kormánykörökben és a kormányközeli sajtóban következetesen 3 milliárd eurót emlegetnek. Másfelől értesülésünk szerint az újjáépítési alapokat és a 20 milliárdot is beleértve az MFF-ből Magyarország számára elérhető források mértéke valamivel meghaladhatja a 40 milliárd eurót. Ha ehhez hozzátesszük a kölcsönöket is, akkor a papíron elérhető források teljes összege 2021 és 2027 között 50 milliárd euró körül lesz.

Forrás: BRUXINFO

«Vissza

© 2009 Europe Direct Tájékoztató Központ - Hajdú-Bihar megye

Az Európai Unió tagállamai

Ausztria

Ausztria

Fővárosa: Bécs
Csatlakozott: 1995-01-01

 

Érdekességek:

1529-ben Bécsben sütötték az első kiflit, annak örömére, hogy a városból kivonult a török sereg, és a városfalon kívül épült templom tornyának ormára ismét kereszt került. (Orom németül Gipfel, kifli németül Kipfel.) Az ötlet – hogy az ostrom alatt a félhold miatt koplalt bécsiek most lakjanak jól a félholddal – Herr Kolschitzkytól, az első bécsi kávéház tulajdonosától származott. Ő süttetett először kávé mellé fogyasztható kifliket, egy Wendler nevű bécsi pékkel. 

http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=12396

Belgium

Belgium

Fővárosa: Brüsszel
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:

Belgiumban a csokoládé a kezdetektől ajándéknak számított. 1912-től kézzel készített pralinékat gyártottak, amelyeket díszdobozba csomagoltak. A csokigyártók, termékeik alapanyagául, valamint a töltelékbe is a legjobb minőségű kakaószemeket választották. A díszítést még ma is kézzel végzik. A belga csokikat jelenleg is a luxustermékek között tartjuk számon.

http://eupedia.hu/index.php/Belgium#A_belga_csokol.C3.A1d.C3.A9

Bulgária

Bulgária

Fővárosa: Szófia
Csatlakozott: 2007-01-01

 

Érdekességek:

Bulgáriában találták fel az erősítő és görcsoldó hatású rózsaolajat, amelynek 1 kilogrammjához 5 tonna friss rózsaszirmot használnak fel.

http://eupedia.hu/index.php/Bulg%C3%A1ria#.C3.89rdekess.C3.A9gek

A bolgárok bólogatása ellentétes jelentéssel bír, mint, amit megszokhattunk. Az igen vagy a nem kifejezésénél, éppen ellenkezőleg billentik a fejüket, mint európai társaik.

http://bulgaria.travelon.hu/informaciok/

Ciprus

Ciprus

Fővárosa: Nicosia
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, ahol 100 lakosra 180 televíziókészülék jut.

http://eupedia.hu/index.php/Ciprus#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Cseh Köztársaság

Cseh Köztársaság

Fővárosa: Prága
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

A csehek fejenként 162 liter sört isznak évente, amellyel belépésükkor átvették a vezetést az EU tagországok között.
Az EU-ban a legtöbb házasság itt végződik válással.
Lakosságarányosan itt az egyik legmagasabb a kórházi ágyak száma.

http://eupedia.hu/index.php/Csehorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Dánia

Dánia

Fővárosa: Koppenhága
Csatlakozott: 1973-01-01

 

Érdekességek:

Minden év júniusában Roskildében rendezik Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválját. A dán zászló, a Dannebrog, a világ legrégebbi nemzeti lobogója.
Koppenhága kikötőjében található a kis hableány szobra.

http://eupedia.hu/index.php/D%C3%A1nia#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Egyesült Királyság

Egyesült Királyság

Fővárosa: London
Csatlakozott: 1973-01-01

 

Érdekességek:

Az Európai Unió legfejlettebb régiója belső London.
A törvény értelmében a londoni Towerben állandóan hat hollónak kell élnie.
A londoni metró az EU és a világ legöregebb földalattija.
A skót nemzeti ételt, a haggist birkagyomorban főzik meg.

http://eupedia.hu/index.php/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

 

Észtország

Észtország

Fővárosa: Tallinn
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

Tallinnban található a világ legrégebben, 1422 óta működő patikája.
Az észtek finnugor nyelvrokonaink.
A munkahelyi balesetek száma itt a legmagasabb az EU-ban.
Kedvelt észt esküvői sütemény a szalonnatorta.

http://eupedia.hu/index.php/%C3%89sztorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Finnország

Finnország

Fővárosa: Helsinki
Csatlakozott: 1995-01-01

 

Érdekességek:

A finnek isszák a legtöbb kávét a világon. Egy finn lakos átlagosan öt csésze kávét fogyaszt naponta.
Az országban a XIX. század óta rendeznek feleségcipelő versenyeket.
A finn mikulás neve Joulupukki.
A Molotov-koktél a finn hadsereg találmánya.
Hivatalos nyelve a finn és a svéd.

http://eupedia.hu/index.php/Finnorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Franciaország

Franciaország

Fővárosa: Párizs
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:

A franciák nyolcvan százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, ami jóval elmarad a nyugat-európai országokban tapasztalható több mint 100 százalékos aránytól: Olaszországban, Svédországban vagy Nagy-Britanniában ugyanis egy embernek akár több mobiltelefonja is van.

http://metropolita.hu/?p=6282

Görögország

Görögország

Fővárosa: Athén
Csatlakozott: 1981-01-01

 

Érdekességek:

A Korinthoszi-csatorna 1893-ban Türr István és Gerster Pál tervei szerint készült el.
A görög diákok tanulnak a legnagyobb arányban egy másik uniós tagállamban.
A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt a görögök fogyasztják el az EU-ban.
Az országhoz megközelítőleg 2300 sziget tartozik.

http://eupedia.hu/index.php/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Hollandia

Hollandia

Fővárosa: Amszterdam
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:


A legritkább holland tulipánhagyma értéke egyenlő a hagyma súlyával megegyező súlyú arany árával.
Hollandiában sem vidéken, sem a városokban nem használnak függönyt.
Az ország elnevezése a "holt land" ("fás ország") kifejezésből ered.
Nemzeti színe a narancssárga, az Orániai ház elnevezéséből.

 http://eupedia.hu/index.php/Hollandia#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Horvátország

Horvátország

Fővárosa: Zágráb
Csatlakozott: 2013-07-01

Alfred Hitchcock filmrendező zadari tartózkodása alkalmával megállapította, hogy itt látható a világ legszebb naplementéje.

Írország

Írország

Fővárosa: Dublin
Csatlakozott: 1973-01-01

 

Érdekességek:

A nemek aránya itt a legkiegyenlítettebb az Unióban, 100 férfira 101 nő jut.
Az írek fogyasztják átlagosan a legtöbb alkoholt az EU-ban.
Az írek nemzeti "kokárdája" a zöld lóhere.

http://eupedia.hu/index.php/%C3%8Drorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Lengyelország

Lengyelország

Fővárosa: Varsó
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

A lengyel nők mennek férjhez a legkorábban az EU-ban.
Micimackóról utcát neveztek el Varsóban.
A csillagász Kopernikusz lengyel származású volt.

http://eupedia.hu/index.php/Lengyelorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Lettország

Lettország

Fővárosa: Riga
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

Lettországban 117 nő jut 100 férfira, mely az EU-ban a legmagasabb arány.
Az országnak háromezernél is több tava van.
Területének jelentős része tengerszint alatt fekszik.
Lakosságának közel 30 százaléka orosz ajkú.

http://eupedia.hu/index.php/Lettorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Litvánia

Litvánia

Fővárosa: Vilnius
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

Az 1993-ban a forgalomból kivont bankjegyekből WC-papír készült.
1991-ben Izland volt az első ország, amely elismerte az ország függetlenségét.

http://eupedia.hu/index.php/Litv%C3%A1nia#.C3.89rdekess.C3.A9gek


Litvánia az egyetlen olyan ország, ahol a könyvkereskedők számára emlékművet emeltek.


http://www.hbmk.hu/eu25/litvan/utazas.html

Luxemburg

Luxemburg

Fővárosa: Luxembourg
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:

A lakosság 32 százaléka külföldi állampolgár, amely a legmagasabb arány az Unióban.  Luxemburgban 100 lakosra 106 mobiltelefon-előfizetés jut, amely az EU-ban a legmagasabb arány.
Az egyetlen nagyhercegség a világon.
Az Európai Bíróság székhelye Luxemburgban található.
A legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhet az EU-ban.

http://eupedia.hu/index.php/Luxemburg#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Magyarország

Magyarország

Fővárosa: Budapest
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

A kontinensen először Budapesten közlekedett metró.
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava.

http://eupedia.hu/index.php/Magyarorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

 A hungarikumok közé tartoznak a magyar fűszerpaprika, a tokaji bor, a makói hagyma, a pálinka és a téliszalámi, valamint az akácméz . A gyakran jelképnek is tartott jellegzetes magyar tájak az Alföld („puszta”), a Balaton, a Dunakanyar, Budapest látképe a hidakkal vagy a Székelyföld. A magyarság jelképállatai egyes magyar háziállatok, mint a puli, a komondor és a magyar szürkemarha, valamint a gólya, illetve a történelemben a ló („lovasnemzet”), a szarvas (a csodaszarvas legendája) és a turulmadár.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarok#A_magyars.C3.A1g_jelk.C3.A9pei


 

Málta

Málta

Fővárosa: Valletta
Csatlakozott: 2004-05-05

 

Érdekességek:

A máltaiak 95 százaléka hívő.
Az ország elnevezése biztonságos kikötőt jelent.
Az Európai Unió legkisebb és legsűrűbben lakott tagállama.

http://eupedia.hu/index.php/M%C3%A1lta#.C3.89rdekess.C3.A9gek_2

Németország

Németország

Fővárosa: Berlin
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:

Sok német tájegységen nagyon régi karácsonyi szokásokkal találkozhatunk. Így pl. a partvidéken a Télapó hajóval jön a tenger felől, hogy a kikötőben köszöntse a gyerekeket és a felnőtteket. A Hanza-romantika a közvetlenül a kikötőben vagy parton rendezett karácsonyi vásárt jelenti.

http://www.nemetportal.hu/kultura.htm

Olaszország

Olaszország

Fővárosa: Róma
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:

Az UNESCO szerint a világ műemlékeinek több mint 60 százaléka Olaszországban található.
Az EU legnagyobb paradicsomtermelője.
Az EU-ban a legtöbb szállodai férőhellyel rendelkező ország.
Vízkeresztkor Befana, a jó boszorkány ajándékot hoz a gyerekeknek.

http://eupedia.hu/index.php/Olaszorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Portugália

Portugália

Fővárosa: Lisszabon
Csatlakozott: 1957-03-25

 

Érdekességek:

Portugália a világ parafatermelésének több, mint 50 százalékát adja.
A Nagy-Britanniában elterjedt ötórai tea Portugáliából származik.
Az egy főre jutó átlagos halfogyasztás évente 76 kiló.
1920-ban tért át a jobboldali közlekedésre.

http://eupedia.hu/index.php/Portug%C3%A1lia#.C3.89rdekess.C3.A9gek

 

Románia

Románia

Fővárosa: Bukarest
Csatlakozott: 2007-01-01

 

Érdekességek:

Romániában mintegy 6400 medve él, amely az európai medveállomány 55 százaléka.
Itt él Európa egyetlen húsevő növényfaja, a kereklevelű harmatfű, amely virágánál akár húszszor nagyobb rovarokat is megemészt.

http://eupedia.hu/index.php/Rom%C3%A1nia#.C3.89rdekess.C3.A9gek


Az eredeti Drakula a XV. században az Erdéllyel szomszédos hegyvidéki terület, a Havasalföld (ma Romániában található) fejedelme volt. Festményeken és fametszeteken megörökített arcképeinek tanúsága szerint vastag bajszú, horgas orrú és nagy, meredt szemű férfi volt, a keresztségben a Vlad nevet kapta, de Drakulának is nevezték, mert családjának címerében “dracul", vagyis sárkány ágaskodott. E szónak történetesen “ördög" jelentése is van.


http://beluard.freeweb.hu/index9_15.htm

Spanyolország

Spanyolország

Fővárosa: Madrid
Csatlakozott: 1986-01-01

 

Érdekességek:

Spanyolországban nem ritka, hogy olajbogyómagokkal fűtenek.
Guadix spanyol település lakóinak fele barlangokban lakik.
Bunolban minden év augusztusában paradicsomcsata zajlik.
Az EU-ban itt a születéskor várható legmagasabb élettartam.
A barcelonai Szent Család templomot 1882 óta építik.
Vízkeresztkor a Napkeleti Bölcsek hoznak ajándékot a gyerekeknek.

http://eupedia.hu/index.php/Spanyolorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Svédország

Svédország

Fővárosa: Stockholm
Csatlakozott: 1995-01-01

 

Érdekességek:

A svéd gyufagyártók adják a világtermelés közel egyharmadát.
A svéd koronát a mai napig Napóleon egyik tábornokának leszármazottai tehetik a fejükre.
Az EU-ban a svéd férfiak kötik meg legkésőbb első házasságukat.
A legtöbb tejet a svédek fogyasztják az EU-ban.
A svédek karácsonyi ajándékait egy Jultomten nevű manó hozza.
1901 óta itt ítélik oda a Nobel-díjakat.

http://eupedia.hu/index.php/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g#.C3.89rdekess.C3.A9gek


 

Szlovákia

Szlovákia

Fővárosa: Pozsony
Csatlakozott: 2004-05-01

 

Érdekességek:

Andy Warhol, amerikai képzőművész, a pop art irányzat központi figurája, szlovák származású.
1866-ban, a mai Kelet-Szlovákia területére csapódott Európában a legnagyobb meteor.

http://eupedia.hu/index.php/Szlov%C3%A1kia#.C3.89rdekess.C3.A9gek

Besztercebányától nem messze, a Török (Turecká) nevű faluban minden év májusában megrendezik a juhtúrós galuska-evő világbajnokságot. A szokást még csak néhány éve vezették be, mégis igen nagy népszerűségnek örvend.

 http://kulfold.ma.hu/tart/rcikk/b/0/113989/1

Szlovénia

Szlovénia

Fővárosa: Ljubljana
Csatlakozott: 2004-05-01

 

 

Érdekességek:

Szlovénia 1991-ben, tíznapos háborúban vívta ki függetlenségét.
A síelés a XVII. századtól kezdve elterjedt az országban.
A Mount Everestet megmászó első házaspár szlovén volt.
Az ország 56 százalékát erdő borítja.

http://eupedia.hu/index.php/Szlov%C3%A9nia#.C3.89rdekess.C3.A9gek